Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest, közleménye

Budapest XII. kerületének iskoláiban mozgásszervi szűrővizsgálat során szerzett tapasztalataim

DR. ANDRÁSSY ILONA

ÖSSZEFOGLALÁS

2001. decemberében Budapest XII. kerületi iskoláinak 1363 – elsősorban 5. és 9. osztályos tanulója mozgásszervi szűrővizsgálata során a szerző azt mérte fel, milyen a gyermekek általános mozgásszervi állapota, mekkora az igény a gyógytestnevelésre. 367 tanulónál (26,9 %-ban) – nem talált eltérést. 536 tanulónak (39,4 %) valamilyen fokú gerinc deformitása, 205 gyermeknek (15,1%) enyhébb tartási rendellenessége, úgynevezett hanyagtartása volt. 13,7 %-ban, azaz 187 tanulónak volt „csak” talpboltozat süllyedése, 48 tanulót (3,5 %) észlelt korához képest túlsúlyosnak. 20 tanulónál más megbetegedés indokolta a megkezdett gyógytestnevelés folytatását. A már járó 94 tanulón felül a súlyosabb tartási rendellenességűek közül 135-öt irányított gyógytestnevelésre.

Kulcsszavak: Szűrővizsgálat – Szervezés; Mozgásszervi betegségek – Megelőzés; Gyerekek;

I. Andrássy: My experience on locomotion screening in schools from the XII-th district in Budapest The author investigated the generál status of locomotion and the need of phisical exerises in the Xll-th district in Budapest in December 2001 on 1363 pupils mainly in class 5 and 9. There were no symptoms on 367 pupils (26,9%). There was somé kind of spinal deformity on 536 pupils (39,4%), and there was slight postural disturbance on 205 pupils (15,1%). 187 pupils (13,7%) had flatfoot and 48 pupils (3,5%) were overweight. 20 pupils needed to carry on light gymnastics due to any other diseases. Plus 135 pupils over the originally attended 94 were sent to light gymnastics due to more severe postural disturbance.

Key words: Mass screening — Organization and administration; Child; Musculoskeletal diseases — Prevention and control;

BEVEZETÉS

A civilizáció fejlődésével, a TV és számítógép elterjedésével, a „grundok”, szabad területek beépítése miatt korlátozott sportolási lehetőségekkel, az iskolai különórák számának növekedésével, ezzel a szabadidő csökkenésével világszerte, így hazánkban is növekszik a mozgásszervi megbetegedések száma. Ezt bizonyítja az ÁNTSZ 2001. évi 49 fővárosi iskola tanulóinak felmérési eredményei is (6, 7). A már gyermekkorban észrevehető tünetek feltárásával és a lehetséges kezelés alkalmazásával biztosítható csak az egyébként már fiatal felnőtt korban jelentkező panaszok megelőzése (5).

Mai rohanó világunkban még mindig csak álomnak tűnik az egészséges életmód kialakításához szükséges olyan lehetőségek megteremtése, ami szorosan beilleszthető a gyermek mindennapi életébe, tevékenységébe, és nem az egyébként is igen kevés szabad idejét csökkenti. Az egészséges mozgáskultúrára nevelést legegyszerűbben az iskolai testnevelés keretében célszerű megvalósítani, tartásjavító gerinc- és lábtorna tanításával a még ma is sok helyen tapasztalt teljesítmény orientáltság helyett (6, 10, 11).

A Budapest XII. kerületében az iskolai védőnők segítségével végzett mozgásszervi szűrővizsgálat során észlelt elváltozások áttekintésekor nyert tapasztalatok alapján azt mértem fel, hogy milyen a gyermekek általános mozgásszervi állapota, mekkora az igény a gyógytestnevelésre.

ANYAG ÉS MÓDSZER

Ortopéd szakorvosként 2001. november-decemberben a budapesti XII. kerületi 11 általános iskola, és 8 középiskolájának (1596 tanuló) elsősorban 5. és 9. osztályosainál végeztem mozgásszervi szűrővizsgálatot az iskolák orvosi rendelőjében. A hiányzások miatt a vizsgálatra kijelölt tanulók 81,5%-át, 1363 tanulót tudtam megvizsgálni: 1178 – 5. és 9. osztályost (I. Táblázat); 94, már gyógytestnevelésre járó 1.-12. osztályos gyermeket (az 5. és 9. osztály kivételével) (II. Táblázat), valamint egy iskola (F. I. kisegítő általános iskola) szinte valamennyi tanulóját (1.-10. osztály = 91 fő /az itt tanulók 85%-át) . Ez utóbbi iskolát az odajáró tanulók speciális alapbetegsége miatt tartottam szükségesnek külön feldolgozni, de csak a többi iskolásnál is észlelhető mozgásszervi megbetegedéseket értékeltem. A tanulók nemek szerinti megoszlása csaknem feleződik, 679 fiú és 684 lány került vizsgálatra.

A diagnózis pontos felállításához szükség van röntgenvizsgálatra is. Mivel ez, az idő rövidsége és az iskolákban végzett szűrővizsgálat természetéből adódóan nem történhetett meg, az észlelt elváltozásokat csak gyanújelként értékelhetem.

Scoliosisnak (scol.) tartottam, ha a gerinc álló helyzetében látott, oldal irányú görbület mellett előrehajláskor a görbületnek megfelelően paravertebralis izom-, vagy borda előemelkedést is észleltem, miközben a csípőlapátokra helyezett kezem egy magasságban volt. Végtaghossz különbség gyanúja estén a vizsgálatot kiegészítettem végtaghossz méréssel.

A fokozott, kötött háti kyphosist, azaz a gerinc extenziós mozgásának beszűkülését, a vállmozgások extenziós elmaradását, és fokozott kéz-talajtávolságot úgynevezett M. Scheuermann (M. Sch.) betegségre utaló elváltozásként értékeltem (13). A M. Scheuermann lényege a csigolyatest zárólemezének csontosodási zavara, ami a csigolyatest elülső részének ék alakú deformálódásához vezethet (1, 8, 14).

Az előbb említett elváltozások kezelésében igen nagy szerepe van a gyógytestnevelésnek, illetve, ha a röntgenfelvételen is kimutatható elváltozás látható, a célzott és rendszeres gyógytornakezelésnek.

A hanyag tartás jellemzője, hogy az alapvetően rossz testtartás még nem rögzült, a gerinc fokozott görbületei aktív izomerővel, valamint műfogással korrigáltathatók. A helytelen tartás izomerősítő gyakorlatokkal egyensúlyban tartható, romlása megakadályozható. Korrigálására a rendszeres torna, a sportolás: az úszás, labdasportok javasoltak a gyermek fokozatosan emelt terhelésével.

Talpboltozat süllyedésként (lúdtalp, P. pl.) jelöltem a sarok 20 fokos, vagy annál nagyobb valgitása mellett látott haránt, és/vagy hosszboltozat süllyedést.

Az obesitas megjelölést azoknál a tanulóknál alkalmaztam, akiknek a magasságukhoz viszonyított testtömegük aránya nagymértékben eltért az átlagostól (túlsúlyosak voltak).

EREDMÉNYEK

Az 1. ábrán a mozgásszervi szűrővizsgálat során a kerület összes vizsgált tanulóján észlelt valamennyi elváltozást bemutatom. 26,9 %-ban, 367 tanulónál nem észleltem eltérést. A II . Táblázatban látható, korábban gyógytestnevelésre járó négy, 10-11. osztályos tanulónál a jelen vizsgálat során szintén nem találtam kezelést igénylő elváltozást, ezért őket visszairányítottam a normál testnevelésre, mert – ismerve a jelenlegi iskolai, és a továbbtanuláshoz szükséges különórák megterhelését – az egészséges mozgásigény kielégítése így jobban biztosított. Összesen 536 tanulónak volt valamilyen fokú gerinc deformitása (39,4%), az alábbiak szerinti megoszlásban: az 5. és 9. osztályosok közül 157 gyermeknél (13,3%) scoliosist, vagyis a gerinc oldal irányú elferdülését, 143 gyermeknél (12,1%) fokozott-, kötött háti kyphosist, a vállmozgások extenziós elmaradását, és fokozott kéz-talajtávolságot, azaz ún. M. Scheuermann betegségre utaló elváltozást találtam. 42 tanulónál (3,6%) a scoliosist és M. Scheuermann-ra utaló elváltozást együtt észleltem (kyphoscoliosis). 35 scoliosisos (3,0%), valamint 50 kyphotikus (4,2%) gyermeknél talpboltozat süllyedés is látható volt. 11 gyermeknél (0,9%) az előbb említett mindhárom elváltozás előfordult.

A 2. ábrán jól követhető, hogy a scoliosis elsősorban lányoknál, a M. Scheuermann-ra utaló elváltozás és a hanyagtartás viszont a fiúknál jelentkezett, észlelésük a serdülőkor után gyakoribb. A //. Táblázat, és 4. ábra adataiból látható, hogy a 94 gyógytestnevelésre járó 1-12. osztályos tanuló között a scoliosis és a M. Scheuermann-ra utaló elváltozás aránya és megoszlása szintén a fentiek szerint alakult. (Az 5. és 9. osztály gyógytestnevelésre járó tanuló adatai az összes 5. és 9. osztályos tanulók között szerepelnek). A fentiek az irodalmi adatokkal megegyeznek (1, 5, 10, 14).

188, 5. és 9. osztályos (16%), 8 gyógytestnevelésre járó (8,6%), és a külön értékelt általános iskola 9 tanulójának (9,2%), enyhébb fokú tartási rendellenessége, úgynevezett hanyagtartása (HT) volt, 62-nek talpboltozat süllyedéssel együtt (ez összesen 205 gyermek, azaz az összlétszám 15,1%-a). (1, 3-5. ábrák).

További 187 tanulónál (13,7%), tartási rendellenesség nélkül tisztán talpboltozat süllyedést találtam, de csak 1/10-e igényelne betétviselést, a többi rendszeres lábtornával, megfelelő, kemény kérgű, jó felépítésű cipő viselésével egyensúlyban tartható (1. ábra).

48 tanulót észleltem korához képest túlsúlyosnak (obesitas) (3,5%), közülük 18-nak volt lúdtalpa is (1. ábra). 20 tanulónál más megbetegedés (veleszületett csípőficam műtét utáni állapot, térd-, bokasérülés, stb.) indokolta a megkezdett gyógytestnevelés folytatását (1. ábra). Az első iskolákban a védőnőkön keresztül felajánlottam a további részletes vizsgálat, röntgenfelvétel készítés lehetőségét, de rövid időn belül visszajelzést nem kaptam, ezért a továbbiakban a zökkenőmentesebb ellátás érdekében a – korábban már járókon kívül – további 135 tanulót irányítottam a súlyosabb tartási rendellenesség – scoliosis, M. Scheuermannra utaló eltérés, valamint ezek együttes előfordulása miatt – gyógytestnevelésre, további ortopéd szakorvosi beutalási javaslattal.

I. táblázat A XII. ker. 5. és 9. osztályos tanulóinak mozgásszervi szűrése

	nemek szerint		osztály
Betegség	fiú	lány	5. osztály	9.osztály	összesen	%
negatív	151	195	164	182	346	29,4
Scoliosis	54	103	47	110	157	13,3
M. Scheuermann	83	60	44	9a	143	12,1
Scol+P.pl.	15	20	10	25	35	3,0
M.Sch+P.pl.	34	16	21	29	5O	4,2
Scol+M.Sch	29	13	10	32	42	3,0
Scol+M. Sch+ P.pl.	6	5	2	9	11	0,9
Hanyagtartás	73	59	52	80	132	11,2
HT+P.pl.	33	23	33	23	56	4,8
Lúdtalp (P.pl..)	83	78	64	77	161	13,7
Obesitas	12	12	13	11	24	2,0
Obesitas+P.pl.	9	6	7	7	14	1,2
Egyéb	5	2	3	4	7	0,6
Összes	587	591	490	688	1178	100,0
	1178		1178

II. táblázat A XII. ker. már gyógytestnevelésre járó tanulói

	nemek szerint		osztály
Betegség	fiú	lány	1	2	3	4	5	7	8	10	11	12	összesen	%
negatív	3	1				1				2	1			4,3
Scoliosis	1	23		1	1	3	3	7	3	6	6	4	34	36,2
M.Scheuermann	6	5			1	2		2	5	1			11	11,2
Scol+P.pl.	1	1	1				1						2	2,1
M.Sch+P.pl.	6	4		1	2	1	2	1	4		1		12	12,6
Scol+M.Sch.	6	5				3		1	4	2		1	11	11,7
Scol+M.Sch+P.Pl.	1	3					1		2				3	3,2
Hanyagtartás	2	1			1		2				1		4	4,3
HT+P.Pl.	3	1					2	1	1				4	4,3
Obesitas	1	1					1					1	2	2,1
egyéb	1	6							1			6	7	7,4
összes	43	51	1	2	5	10	12	12	20	11	9	12	94	100,0
	94		94

MEGBESZÉLÉS

A nemzetközi felmérésekhez hasonlóan hazánkban is végeztek már korábban szűrővizsgálatokat. Bellyei és mtsai (2, 3) 1974/75-ben az 1971-ben készített 22624 14 éven felüli személy ernyőfénykép anyagát nézték át a scoliosis előfordulási gyakoriságának felmérésére. 223 esetben találtak scoliosisos esetet, ebből 204 személyt tudtak utánvizsgálni, közöttük 98,7%-ban találtak scoliosist. Tomory (12) 1966-1975 között szűrővizsgálat során ellenőrizte a 14-18 éves korosztályon végzett ernyőfénykép értékelés alapján gyanús eseteket. Lauf és mtsai (8), Viola és Rimaszombati (13) röntgenfelvétellel kiegészített szűrővizsgálat keretében vizsgáltak 1982-ben (1431), majd 1985-ben (1461) V. osztályos tanulókat a M. Scheuermann korai gyanújeleit keresve. Orosz (9), valamint Sárkány és mtsai (10) a scoliosis korai felismerésére iskolákban végzett szűrővizsgálatok szükségességére hívták fel a figyelmet. „A csont és ízület évtizede” mozgalom keretén belül iskolaorvosi vizsgálat keretében Czimmer és Floszberger (4) a hódmezővásárhelyi általános iskolásoknál végeztek teljes körű mozgásszervi szűrővizsgálatot. 5333 gyermeket vizsgáltak, 110 esetben készítettek röntgenfelvételt a scoliosis fokának megítélésére, illetve az esetleges fejlődési rendellenesség kizárására. 1778 gyermeknél (33,3%) scoliosist, 165 esetben végtaghossz eltéréssel, 21 tanulónál (0,4%) M. Scheuermann-t észleltek, 1819 gyermeket (34,1%) találtak lúdtalpasnak, 435 esetben (8,2) obesitas igazolódott. 24%-ban egyéb eltérést találtak.

Saját eredményeim azt mutatják, hogy a vizsgált tanulók 16,8%-a, azaz 229 gyermek a fizikális vizsgálattal észlelt scoliosis mértéke, illetve fokozott, kötött háti kyphosis miatt minden további vizsgálat nélkül gyógytestnevelésre szorul. Rajtuk kívül további 316 gyermeknél (23,2%) lenne szükség alaposabb ortopédiai vizsgálatra, röntgenfelvétellel kiegészítve. Az elváltozás mértékének és a kezelés mikéntjének pontos meghatározásához fontos az előbb említett részletesebb vizsgálat. Röntgenfelvételen kimérhető, és későbbiekben ellenőrizhető a görbület foka, megítélhető a további kezelés szükségessége (1, 4, 8, 10, 13, 14).

A fentiek alapján azt kell mondanom, hogy a XII. kerület valamennyi iskolájában igen nagy szükség van gyógytestnevelésre, de még inkább olyan típusú testnevelés órára, ahol a tartásjavító gerinctorna oktatása, végeztetése nagy szerepet kap (11). A mozgásszervi megbetegedések megelőzésére, karbantartására napjainkban azonban általánosan egyetlen lehetőség – a kezelést biztosító gyógytornán kívül – az iskolai gyógytestnevelés (4, 10). Sajnos ezek az órák rendszerint limitált létszámmal, a tanórák után, külön időpontban vannak, ezzel is tovább csökkentve az iskolás gyermekek szabadidejét. A jelenlegi iskolai felépítés mellett még ritka az a helyzet, amikor külön tanteremben, egy időben az iskolai órarend keretében zajlik a testnevelés és a gyógytestnevelés, de van már erre középiskolai követendő példa Budapesten is. Ennél azonban sokkal gyakoribb, hogy alig 60 m 2 alapterületű tornateremben kell a gyermekekkel a rendszeres mozgás örömét megéreztetni és megszerettetni.

Azoknak, akik csak veszélyeztettek, még ennyire sem megoldott a mozgásfejlesztése. Az iskolai gyógytestnevelés telítettsége miatt nincs lehetőség, hogy az enyhébb tartási renellenességű gyermekek is részt vehessenek rajta. Pedig ahhoz, hogy tartásuk megfelelő irányba fejlődjön, szükségük lenne a megfelelő, célirányos gyakorlatok végzésére (11), jelenleg a gyógytestnevelés adta lehetőségre. Azonban még napjainkban is sok iskolának nincs önálló gyógytestnevelése, ha van, annak is szűkös a kapacitása, a tanulók szempontjából rossz az időbeosztása. Amikor a súlyosabb elváltozású gyerekeket is nehéz rávenni a rendszeres részvételre, mivel inspiráljuk azokat, akiknél talán sohasem lesz súlyosabb az elváltozás? Pedig tartáshibájuk miatt teherbíró-képességük eleve csökkent és megfelelő korrekciós készség kialakítása nélkül felnőtt korukra is az maradhat.

1. ábra
XII. ker. mozgásszervi szűrés valamennyi tanulóján észlelt elváltozás (1363 fő)

2. ábra
XII. ker. 5. és 9. osztályos tanulóinak mozgásszervi szűrése (1178 fő) nemek szerint

3. ábra
XII. ker. 5. és 9. osztályos tanulóinak mozgásszervi szűrése (1178 fő) osztályok szerint

4. ábra
XII. ker. már gyógytestnevelésre járó tanulói (94 fő) nemek szerint

5. ábra
XII. ker. F. I. kisegítő Általános Iskola (91 fő)

IRODALOM

1. Barta O.: Az ortopédia tankönyve. Medicina, Budapest, 1983

2. Bellyei A., Czeizel E., Barta 0., Magda T., Molnár L.: Az adolescens idiopathiás scoliosis hazai prevalenciája I. Orvosi Hetilap, 1976. 117: 2475-2477.

3. Bellyei A., Czeizel E., Barta O., Magda T., Molnár L.: Az adolescens idiopathiás scoliosis hazai prevalenciája II. Orvosi Hetilap, 1976. 117: 2609-2612.

4. CzimmerJ., Floszberger P.: Mozgásszervi szűrővizsgálatok gyermekkorban. Egészségügyi Menedzsment. 2001. 3.5:71-72.

5. Halász K., Somogyi V, Krunity X., Balogh Á., Zahumerszky Z.: Serdülők mozgásszervi elváltozásainak felmérése, különös tekintettel a fibromyalgiára. Magyar Reumatológia, 1991. 2: 85-92.

6. Köbli A.: Rossz a fővárosi diákok erőnléte. Csak a felmérő programok versengenek, de mindegyik eredménye lesújtó. Népszabadság, 2001. 59. 136: 23.

7. Köbli A.: Már gyermekkorban rosszak a kilátások: a stressz és a mozgásszegény életmód a legfontosabb kockázati tényezők. Népszabadság, 2001. 59. 141: 23.

8. Lauf L., Rimaszombati K., Szécsényi-Nagy I., Viola S.: A juvenilis kyphosis korai felismerésének módszere. Magyar Radiológia, 1983. 57: 287-291.

9. Orosz M.: Végezzünk-e szűrővizsgálatot iskoláskorú gyermekeken gerincferdülés felismerésére? Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy, 1985. 5: 35-39.

10. Sárkány J., Tóth J., Gréczyl: Mozgásszervi betegségek megelőzésének lehetőségei az általános iskolai korosztálynál a Bács megyei ortopédiai szűrések tükrében. A Magyar Társadalomorvostudományi Társaság nemzetközi részvétellel tartott 8. kongresszusán elhangzott előadások. Szeged, 1989. aug.24-26. 483-487. p.

11. Somhegyi A., Varga P.P.: A gerincbetegségek megelőzésének szükségessége. Egészségnevelés, 2002. 43: 28-32.

12. Tomory I.: Scoliosis szűrővizsgálatok értékelése. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy, 1981. 2: 247-255.

13. Viola S., Rimaszombati K.: Tünetek a spinalis osteochondrosis felismeréséhez. Orvosi Hetilap, 131: 2699-2702.

14. Vízkelety T.: Gyermek-orthopaedia. (A gyakorló orvos könyvtára 196.). Bp. Medicina, 1981.

 

Dr. Andrássy Ilona
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
1528 Budapest, Szanatórium u. 19.

Forrás: Magyar Traumatológus Társaság