1. Bevezetés

Témámat a testnevelés, azon belül is a gyógytestnevelés köréből választottam. Témaválasztásom indoklását a napi politikai életben, a médiákon keresztül közzétett megdöbbentő tényadatok szolgáltatták, melyek szerint a katonaköteles, középiskolás és a kisiskolás korosztály egészségi állapota ezen belül is a tartórendszer ( passzív és aktív mozgatórendszer ) funkcionális állapota egyre romlik. Az állami dokumentumok által biztosított kötelező szűrővizsgálaton keresztül magam is betekintést nyerhettem az óvodás és az iskolás gyerekek vizsgálatába. Megtekinthettem a vizsgálat menetét és annak körülményeit. Kíváncsi voltam, hogy milyen mélyre nyúlnak a tartó és mozgató apparátus elváltozásának kezdetei. Külön érdeklődéssel tekintettem arra a lehetőségre, melyet főiskolánk gyakorló óvodája és iskolája nyújtott, (A gyerekek nagy része a gyakorló intézmény iskolájába megy az óvoda után.) mármint egyszerre végezhettünk keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatokat. Szándékunkban állt a vizsgálatok által felderíteni az egyes korosztályokra jellemző tartási elváltozásokat. Megjegyzendő, hogy jelen elváltozások kizárólag funkcionális jellegű vizsgálatokat igényelnek és nem sértik az intézményt ellátó orvosok hatáskörét.

A szűrés és körülményei

A szűrések során figyelembe vettük a gyermekek életkori sajátosságait, igyekeztünk kialakítani a bizalmi légkört, hogy az egyénre jellemző természetes pszichológiai és fizikai állapot megmaradjon. Ezek, alapján az alábbi módon végeztük a vizsgálatot. A vizsgálat előtt az óvodapedagógusok beszélgettek a gyerekekkel. Az öltözések és vetkőzések során a gyerekek megtekinthették egymás testét ( azonosságok, különbségek ) Megfigyelték a testrészeket , kialakult bennük egy bizonyos fokú természetesség. Saját csoportjukban, osztályukban vizsgáltuk a gyerekeket, az általános iskolában külön a lányokat, külön a fiukat A vizsgálat során a felesleges ruhadarabokat levették a gyerekek. 10 éves kornál a lányoknál a top illetve kivágott hátú fürdőruha a pszichés tényezők miatt illetve a korai érés miatt szükségessé vált. A vizsgálatok során ügyeltünk a mérési körülmények állandóságára. A mérés ugyanazzal a méterrúddal, mérleggel, technikával vizsgáltunk mindenkit. A gyerekek szubjektív reakcióját a vizsgálatot megelőző Matthias-féle próbával sikerült minimálisra csökkenteni.

Matthias-féle próba:

• a gyermek habituális állásban áll
• talajjal vízszintesen tartja kezeit
• fejtartása természetes
• mérés időtartama 30 másodperc

A vízszintesre felemelt kéz oly mértékű terhelést jelent a gyermek számára, hogy a próba után felveszi a rá jellemző habituális tartásformát. A vizsgálat során különös figyelmet szenteltünk a legáltalánosabb és gyakoribb testtartás hibáknak. (hanyag tartás, tartási gyengeség, kifózis, lordózis, lúdtalp, instabil láb)

Eredmények

184 gyermeket vizsgáltunk meg, 3-10 éves kor között. 18 első osztályost, 19 második, 27 harmadik és 21 negyedik osztályost. Az óvodások közül 20 kiscsoportos, 37 középsőcsoportos, 42 nagycsoportos vett részt a szűrésen. A kiscsoportosok vizsgálata csak tájékoztató jellegű. A leggyakoribb testtartás hibák közé tartozik a hanyag tartás. Ez az elváltozás a 3-4 éves gyermekek 35%-át érinti majd 5-6 éves korra ugrásszerű változás következik be. Az ezt követő korosztályoknál a százalékos arány még mindig magas de nagyfokú változás nem észlelhető. A tartási gyengeség, a lúdtalp, az instabil láb gyakoriságát tekintve azonos arányban fordul elő, ezeket az elváltozásokat előfordulás szempontjából a skoliózis és lordózis követi. A tartási gyengességben szenvedő gyermekek száma relatíve állandó értéket mutat. A lúdtalp jelenléte csökkenő %-os értéket mutat az életkor növekedésével, ezzel ellentétben az instabil láb óvodáskorban nagycsoportnál már nagyszámban fordul elő és ugrásszerű változás következik be a 6-7éves korosztálynál. A skoliózis gyakorisága viszonylagos változatosságot mutat de magas értéket 10 éves korosztálynál figyelhetünk meg. A lordózis esetében állandóságról beszélhetünk.

Prevenció

A szervezet számára a mozgás lételem. Az emberi szervezet jelentős százaléka aktív mozgást igénylő izom. Az alapstruktúra, váz szerkezete stabil , adott funkcióit ellátni képes. Azonban ha szerkezetében változás történik, akkor a mozgás folytonossága vagy kivitelezhetősége megváltozik. Ha a változás visszafordítható, akkor megfelelő és irányított mozgássorokkal, ismétlés hatására regenerálódás jöhet létre. A funkcionális és strukturális elváltozások javítása nem mindig igényel orvosi szakellátást. De olyan emberre van szükség, akinek funkcionális anatómiai és anatómia ismeretei mellett alkalmazható mozgásait is megtanítja. Ezért volna célszerű ha a pedagógus képzésben több lehetőséget biztosítanának az ilyen irányú szakképzésre. Ennek hatására a testnevelési foglalkozások és egyéb mozgásos tevékenységek közben is megfelelő módon tudnák megelőzni vagy kezelni a különböző testtartási hibákat. Megfigyelhető, hogy a testnevelési órák anyagában mind óvodában, mind iskolában a természetes támaszok dominálnak. Az ilyen mozgásanyag a törzs mindkét oldalát megfelelően megmozgatja és megfelelő korrekciós helyzetekkel már megelőzhető illetve javítható a skoliózis, kifózis, hanyag tartás. Ilyen mozgás formákkal erősíthetők a hát mély és felületes izmai. Az óvodáskorú gyermekek körében szinte, mint népbetegség van jelen a lúdtalp. Ennek korai kezelése komolyabb tartási rendellenesség elkerülésére volna alkalmas. Fel kell hívni a szülők és pedagógusok figyelmét, hogy a gyermekek minél többet mozogjanak cipő nélkül, mert ez segíti a lábszár és a talpi izmok fejlesztését. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényezőt sem, hogy a cipő nélküli mozgásformák mellett legalább ugyanolyan fontos a helyes méretű és formájú cipőben végrehajtott megfelelő terhelést nyújtó gyakorlatok köre. ( a jól megválasztott cipő: támaszt ad, rögzít, pihenteti a lábat, de lehetőséget biztosít a lábujjak mozgásának. Ezen keresztül érhető el a talpi izmok fejlesztése.

A lordotikus és kifotikus tartás megjelenése, illetve az életkori változása nem szignifikáns. Véleményünk szerint ezekkel a tartáshibákkal mégis kiemelten kell foglalkozni, mert a törzs elülső és hátulsó izomzatának harmonikus együttműködése megbomlott. Ebből fakadóan megváltoznak a terhelési viszonyok s a veszélyeztetett életkorokban (iskolás kor kezdete, serdülő kor) az elváltozások súlyosabb kóroki formát ölthetnek.

A skoliotikus elváltozás az iskoláskor elején mutat ugrásszerű növekedést. Vélhetően ennek oka az inaktivitásban eltöltött tevékenységformák megemelkedése (tanórák), illetve a helytelenül megválasztott táskák, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül az íráskezdés kezdeti nehézségeit sem. ( nekifekszik a füzetének, az egész testével ír stb.)

Mindezekből egyértelművé vált számunkra, hogy nem elegendő a sokmozgásos tevékenységet biztosítani az óvodai és iskolai foglakozásokon, hanem megfelelően össze kell válogatni a diszfunkciós izommunkát ellensúlyozó gyakorlatok körét. Jó lenne figyelembe venni a gyermek aktuális fizikai állapotát és előképzettségét is.

Számos pedagógusokkal történt beszélgetésből kiderült, hogy ösztönszerűen, rutinból tarják foglalkozásaikat. Nem tudják megfogalmazni, hogy aznap miért 5 kört futottak, miért 26-ot ültek fel a gyermekek. Mi ezt már érezzük mondták ilyenkor. Jómagam úgy gondolom, hogy célzott prevenciós tevékenységet csak pontosan, megfelelően tervezett terheléssel lehet jól végezni. Igaz még így is befolyásolja munkánkat az aznapi fizikai, pszichikai állapota a gyermeknek.

Összegzésül azt a végső gondolatmenetet fogalmazhatom meg, hogy az órák tervezésénél ne a pedagógiai aktivitás döntse el az elvégzendő feladatok mennyiségét, hanem mindig a gyermek teherbíró képessége legyen az irányadó. Ne a cipőhöz keressük a lábat, hanem a lábhoz a cipőt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket:

Tisztelettel: Meleg-Vasas Tímea

Szakirodalmi Jegyzék:

Iskolás korú gyermekek gyógytestnevelése: Bp. Tankönyvkiadó 1975

Gyógytestnevelés: Gárdos-Mónus Bp. Tankönyvkiadó 1982

Új lehetőségek a gyytestnevelésben: Dr Bencze-Bacsó-Szászné 1995

Az orthopaedia tankönyve : Vízkelety Tibor Medicina 1995

Játékos lábtorna és tartásjavító torna: Dr. Tóth János Bp. Tankönyvkiadó 1989

Tartáskorrekció: Magyar Gerincgyógyász Társaság 1996
MKM Debrecen , Korona kiadó 1995

Az iskolai gyógytestnevelés gyakorlatainak mozgáselemzése: Dr. Csider Tibor

Bp. MTE TK 1991

9. ONAP

A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a pedagógusok és a szülők figyelmét fel kell arra hívni, hogy a gyermekek mozgása nem csupán arra szolgál, hogy felesleges energiájukat levezessék hanem annak tudatos alakításával elkerüljék az enyhébb vagy súlyosabb testtartási hibák kialakulását.