Ajánljuk ezt a tanulmányt az:

• Egészségügyi és Oktatási Minisztérum;
• iskolaorvosok, védőnők;
• gyógytestnevelést fenntartók (önkormányzatok, egyházak stb.);
• gyógytestnevelők, képző intézményeik és civil szervezeteik;
• gyógytornászok, konduktorok, szomatopedagógusok, képző intézményeik és civil szervezeteik figyelmébe.

Bízunk benne, hogy a jelzések alapul szolgálnak a továbbgondolásra és a helyzet cselekvő jobbítására.

A teljes tanulmány letölthető itt.

A tanulmány összefoglalása:

Az iskolaéretlenség szűrése az állapot- és mozgásvizsgáló teszttel

Az iskolaéretlenség korai tünetei és az iskolaérettségi vizsgálat

Az állapot- és mozgásvizsgáló teszt ötéves korban történő felvétele lehetővé teszi a sikeres iskolai beválással is összefüggő idegrendszeri funkciók éretlenségének korai kimutatását. A nagyrészt neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat tartalmazó teszt alkalmazása a preventív-korrektív pedagógiai szemlélet megerősítését is jelenti, és az idősebb, a tanulásban és/vagy az iskolai beilleszkedésben kevésbé sikeres diákok esetében segít megérteni az eltérő tanulás és/vagy viselkedés okait.

Az általános iskolai tanulmányok megkezdése a gyermekek 15–30%-ánál nem zavartalan.

Az új környezet, a többnyire magas osztálylétszám, a 45 perces irányított tanórák folyamatos figyelmet, gyors beilleszkedési készséget, érett önkontrollt és feladattudatot, a széles körű befogadó és kifejező nyelvi készség mellett a gondolkozási folyamatok megfelelő szintjét, valamint a jól koordinált nagy- és finommozgások meglétét igénylik.

Makszin Imre
egyetemi docens
(Magyar Testnevelési Egyetem,
Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék)
Forrás: KALOKAGATHIA, 1997. 1-2. sz.

Szakterületünkön a prevenció és a korrekció sajátos módon a gyógytestnevelés fogalomköréhez kapcsolódott és kapcsolódik ma is. Így él a köztudatban, így gondolkodnak a testnevelő tanárok. Miért fontos foglalkozni ezzel a kérdéssel? Ezt a tanulóifjúság egészségi állapota indokolja, amelyen belül pedig a legtipikusabb probléma a testtartási hibák (deformitások) elképesztő mértéke, amely az iskola befejezésével nem javul, hanem súlyosbodik a felnőtt életszakaszban. (Egyetlen adat: 370 megvizsgált középiskolai tanuló közül 17-nek strukturális gerinchibája, 228-nak pedig funkcionális tartáshibája volt.)

Szerző: Király Tibor

Vajon e probléma kapcsán a gyógytestnevelés feladatairól, vagy valami csodaszerről kellene beszélni, melynek alkalmazásával varázsütésre megváltozik a tanulóifjúság jelenlegi egészségi állapota? Előadásomban sajnos egyikről sem tudok beszámolni. Akkor hát miről van szó?

A technika fejlődésével mélyreható változások tapasztalhatók életünkben. A mozgásszegény életmód olyan következményekkel jár, melyek hatásait egyre inkább érzékeljük a mortalitási statisztikákon, a szabadidős szokások drasztikus megváltozásán stb.[1]

Mindannyian tudjuk, hogy a testnevelés nem más, mint eszköz a személyiség morfológia és funkcionális alapjainak megteremtése érdekében. Az élet más területén kimaradt hatásokat szinte csak ezzel tudjuk kompenzálni.

Szerzők: Csider Tibor - Liszkai Sándor Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest; Általános Iskola, Gyula

A sportedzésben és a mozgásterápiás gyakorlatban általában az izom mechanikai működését úgy ítélik meg, hogy az eredési-tapadási pontok mennyire közelednek egymáshoz. Úgy tűnik, ha ismerjük az eredési-tapadási pontokat és tisztában vagyunk azzal, hogy az izom átlépi a szóban forgó egytengelyű ízületet, akkor fontolgatás nélkül várhatjuk, hogy az izom összehúzódásával párhuzamosan az eredési-tapadási végpontok közelednek egymáshoz. Példaként állíthatjuk a közismert könyökhajlító /M. biceps brachii/ működését /1. ábra/.