Gyermekek, kezdődő mozgásszervi elváltozásokkal

Egy harmincfős általános iskolai osztályban a tanulók közül mintegy húsz kezdődő mozgásszervi elváltozásokkal küszködik, a kevés mozgás miatt. Gyógytestnevelőhöz a rászoruló tanulóknak csak egy része jut el.

Gyógytestnevelőhöz a rászoruló tanulóknak csak egy része jut el – a helyzeten segíthet, ha megfelelően képzett általános iskolai testnevelő tanárok gyógytestnevelés jellegű órákat is tartanak a megszabott óraszámon felül. Az Arany János Általános Iskolában ezt az idei tanévtől már megoldották, s a tapasztalatok kedvezőek.

– Az általános iskolai tanulóknak osztályonként mintegy kétharmada küzd kezdődő mozgásszervi problémákkal. Ezeknek oka, hogy a gyerekek keveset mozognak – hívja föl a figyelmet Popovics Zoltán gyógytestnevelő szaktanácsadó. Hozzáteszi: ha a jelenlegi, heti két-három testnevelésóra-mennyiség tovább csökken, illetve megszűnik a testnevelés-osztályzás, ez a helyzet további romlásához vezet. Abszurd szituáció alakul ki: a diákok számára hovatovább a tíz-húsz kilós iskolatáska cipelése jelenti majd az egyetlen fizikai igénybevételt, ami az oktatáshoz köthető, és ez az egyetlen is káros.

A testnevelő tanárok nap mint nap tapasztalják: számos esetben alapgyakorlatokat sem tudnak végezni a gyerekek, például a szökdelés is gondot okoz nekik – gyógytestnevelés jellegű feladatokra van szükségük. Mert mozogniuk mindenképpen kellene, de nem mindegy, hogyan: gyógytestnevelés jellegű foglalkozásokat kellene számukra tartani.

Ki a mellet...

Ha nem mozognak, annál rosszabb; szellemi igénybevételt jelentő tantárgyak pedagógusai sokszor tapasztalják: a gyerekek képtelenek összpontosítani az elsajátítandó ismeretanyagra, elemi mozgáshiányukat igyekeznek kielégíteni. S ha próbálnak is szellemileg részt venni az órában, akkor sem mindig tudnak úgy teljesíteni, ahogyan – voltaképpen – tudnak. Ez a fizikai teljesítmény elmaradásának következményeiből adódik.

Miképp következik a szülők által sokszor szinte észre sem vett (vagy legföljebb egy-egy „ki a mellet, be a hasat!" fölszólításig terjedően konstatált) hanyag tartásból, vagy a legföljebb humoros összefüggésben emlegetett lúdtalpból – komoly teljesítménycsökkenés? A mozgásszervi elváltozásoknak nem csak mozgásszervi következményei vannak. A hanyag tartás – ismertetőjelei: görbe hát, előreesett vállak – biztos jele annak, hogy a gyermek szervezete nem jut kellő oxigénmennyiséghez, semmilyen szerve nem tud teljes kapacitással működni – az ilyen szempontból különösen érzékeny agy főképp nem. A hanyag tartás következtében a tüdő nem „feszül ki", nem tágul ki maximálisan, kisebb felületen történik a gázcsere, kevesebb oxigént tud fölvenni, visszafogottabban zajlik az életműködés. A kis fizikai igénybevételhez a szervezet alkalmazkodik: a pulzusszám csökken, a véráramlás lassul, a kevés oxigén is késleltetve jut el, ahová kell.

Vágyálom marad

A kiválasztó szervek rosszabb hatásfokkal választják ki a méreganyagokat, ez még inkább megterheli az elégtelen oxigénellátás miatt egyébként is visszafogottan működő agyat. Ilyen körülmények közt a fokozott szellemi teljesítőképesség – csak vágyálom marad. A gyermekkorban kialakult lúdtalp hatása nem a talpban jelentkezik, és nem okvetlen gyerekkorban, hanem már felnőttként, akár a csípő magasságáig is fölhúzódhat a fájdalom. A fájdalmat az ember igyekszik elkerülni, mind kevesebbet mozog, hízni kezd. A növekvő testsúly növekvő terhet jelent az ízületeknek, gyorsabban kopnak, mint ahogyan egyébként is kopnának, súrlódnak a csontvégek. Ez megint csak fájdalmat okoz, s a fájdalom csak akkor szűnik, ha az ember nem mozog. Így alakulhat ki negyven-ötven éves korra mozgáskorlátozottság – pusztán a gyermekkori mozgásszegénység miatt.

A gyógytestnevelés haszna

Ez azonban általános iskolás korban még ragyogóan megelőzhető elegendő mozgás biztosításával, a beindult káros folyamatok tökéletesen visszafordíthatók gyógytorna, illetve gyógytestnevelés jellegű foglalkozások révén. Szegeden dolgoznak általános iskolai korcsoporttal is foglalkozó gyógytestnevelők, kitűnő munkát végeznek, de a rászoruló gyerekek közül kevesen jutnak el hozzájuk, és akik eljutnak, ők is sokszor csak hosszadalmas tömegközlekedés révén, a város egyik végéből a másikba utazva. A helyzeten rendkívül sokat javíthatnának maguk az iskolák, az ott dolgozó testnevelő tanárok tartotta gyógytestnevelés jellegű foglalkozások révén.

A szegedi Arany János Általános Iskolában mintaértékűen megoldották ezt, az iskola vezetésének támogatásával. A gyógytestnevelés jellegű foglalkozások, melyeket Nikolényi Ágnes testnevelő tanár tart, a megszabott testnevelésóra-mennyiségen felül, nem kötelezők, ugyanakkor kedveltek a gyerekek körében, s rendkívül hasznosak – értékel Popovics Zoltán. Mint gyógytestnevelő szaktanácsadó, bármely iskolának szívesen nyújt segítséget ilyen jellegű programok kialakításában, mind több helyen válhat lehetővé gyógytestnevelés jellegű foglalkozások bevezetése.

Forrás: Délmagyarország online – 2004. 11.23.
Szerző: Farkas Csaba